A kútfúrás szörnye
Ha még nincs kutad, de tervezed, hogy fúratsz, vigyázz, nehogy csőbe húzzanak! Ha nem a megfelelő kútfúró szakembert választod, magával ragadhat a kútfúrás szörnye és lehet egy vacak, veszélyes kutad.
Gondolatok kútfúráshoz
Előjáróban: Nem csak fúrt, de ásott kutak is léteznek. Ezek ismertetője, hogy jellemzően 80-100 cm közötti átmérővel bírnak, nem túl mélyek (ritkán mélyebbek 12-15 méternél), olykor kővel vannak kirakva, de gyakrabban találkozhatunk beton gyűrűkkel. Ilyen kutak ma már nem nagyon készülnek.
Térjünk is vissza a fúrt kutakhoz!
Az első ami fontos, hogy nem lehet „csak úgy össze vissza” fúrogatni. Oké, ez így nem pontos. Bár vannak olyan területek ahol nem nagyon szoktak fúrni, mert jobbára nincs mivel (pl. sziklás terület), de nem erre gondoltam. Tehát úgy pontos, hogy NEM SZABAD csak úgy neki lendüli egy fúrásnak. Szükséged lehet engedélyre. Hogy kell vagy nem kell, attól is függ, hogy milyen céllal készül a kút, hogy hány méteren lesz a talpmélység. Mindenképpen járj utána, hogy Nálad mi a helyzet! Egy-két hasznos információt olvashatsz, ha IDE kattintasz.
Aztán … nem feltétlenül lesz könnyű jó kútfúró szakembert találni. Nézz körül a környékeden, érdeklődj, nézz utána azoknak, akiket találtál! Mint mindig, ezúttal is igaz, hogy ami olcsó (jelentősen olcsóbb mint mások), az általában hosszú távon problémás lehet.
Ha találsz olyan kútfúró szakembert aki több kutat fúrt már a Te környékeden, várhatóan ismeri a helyi sajátosságokat és könnyebben, pontosabban fogja meghatározni, hogy hol kell fúrni, hogy mire számíthatsz a végén.
– Költségek szempontjából sem mindegy, hogy várhatóan milyen mélységig kell lemenni a fúrással.
– Előre nehezen meghatározható, de a környék ismeretében sejthető, hogy milyen teljesítmény várható el a kúttól, tehát maximum hány liter/perc az a vízmennyiség, amit ki tudsz majd szivattyúzni.
Szakemberek nem szeretik ha valaki „okoskodik”, de nem baj, ha előre tisztázod, a kútfúró milyen csövet tervez letenni a fúrt kútba. Amennyiben van rá lehetőség, olyan átmérőjű furat javasolt, amibe lehelyezhető a 125 mm-es átmérőjű kútbéléscső (*). Ami talán az átmérőnél is fontosabb, az a cső „anyaga”. Minden kútbéléscső cső, de nem minden cső, kútbéléscső. Ennek nagyobb mélységben (alapvetően már 10-12 méternél nagyobb mélység esetén) komoly jelentősége van. Sajnos előfordul, hogy ezen a ponton spórolnak a kútfúrók és csatornacsövet tesznek le. ezzel több probléma van, de az egyik legfontosabb, hogy a csatornacső kevésbé bírja a nyomást, így sajnos az ilyen kutak idővel be is szakadhatnak. Erre Neked is figyelned kell!
* Átmérő fontossága: A kút átmérője behatárolja, hogy abba milyen átmérőjű szivattyú helyezhető le. Ha a víz szintje használat közben 9 méternél lejjebb lesz, akkor biztosan búvárszivattyúra lesz szükséged. A leggyakoribb búvárszivattyú méretek a 4″ (kb 100mm) és a 3″ (kb 75mm). Ha 125-ös átmérőjű kútbéléscső lesz lehelyezve, sokkal nagyobb a választási lehetőséged a szivattyúk terén, így könnyebb lesz olyan teljesítményűt találni, ami számodra optimális.
A kút elkészülését követően nem csak számlát kell kapnod, de un. kútfúrási jegyzőkönyvet is, mely a alábbi adatokat tartalmazza.
Fúrt kút címe, megrendelő neve, a vállalkozó adatai, a kút átadásának dátuma. Furat átmérője, kútbéléscső átmérője, talpmélység, megütött vízszint, nyugalmi vízszint (m), üzemi vízszint (m), a kút maximális vízhozama, szűrözött rész helye és szűrőkavics típusa, információ a szűrözött rész feletti visszatöltött anyagról. Javaslat a szivattyú telepítés mélységéről, a kút terheléséről, esetleg javasolt szivattyú típusok.
Írta: Zozen